Egyiptom

Letartóztatnak egy zöldség-gyümölcs kereskedőt Tunéziában, ez egyre szélesebb körű zavargásokat vált ki, ami néhány hét alatt az Egyiptomi kormány megdöntéséhez vezet. Röviden így lehetne összefoglalni a közelmúlt talán legjelentősebb világpolitikai eseménysorozatát (bár még nincs vége a történetnek).

Így működenk az igazi nemlineáris komplex rendszerek. Lásd pl. pillangó effektus. Vagy a földrengések, ez még jobb példa. Valahol feszültség jelenik meg, mely hosszú ideig csak halmozódik, anélkül, hogy a problémáknak kifelé bármilyen látható egyértelmű jelük lenne. És azután egyszer csak valami történik. Egyiptom tipikus példája ennek a kívülről szemlélve különös és sokszor érthetetlen rendszer-szintű viselkedésének.

Megjósolhatóak-e a nemlináris komplex rendszerekben bekövetkező események? Előre lehet őket jelezni? Nos, igen is meg nem is. Nem, hiszen, senki nem láthatja erlőre, sem azt, hogy a konkrét események milyen láncolata és milyen ütemezés szerint fogja elszabadítani a halmozódó feszültségeket. Viszont igen, abban biztosak lehetünk, hogy ami felhalmozódik, az előbb utóbb utat is fog törni magának. Amikor azonban ez bekövetkezik, minden hirtelennek, váratlannak és kaotikusnak fog hatni.

No de mégis mi milyen feszültségek lehetnek Egyiptomban? Vannak ilyenek egyáltalán? És mióta halmozódhatnak? Következzék néhány árulkodó statisztikai adat:

Lakosság száma (2010): 80,5 millió (1960-ban még csak 28 millió volt, Egyiptom ma a világ 16. legnépesebb állama)
Népesség növekedésének üteme: évi 2% (ez 35 éves duplázódási időnek felel meg)

Országos éves csapadékátlag: ~50 mm
Szántóföldi művelésre alkalmas terület: ~3 millió hektár (az ország területének 3%-a)
Egy főre jutó szántóföld: 0,04 ha (400 m²)
importból származik a teljes élelmiszerfogyasztás 40%-a (ezen belül a gabonafogyasztás 60%-a)

Kőolajkitermelési csúcs: 1996, ~900 000 hordó/nap (a kitermelt mennyiség azóta több, mint 30%-kal esett vissza)
Kőolajexportálási csúcs: 1985-95, ~450 000 hordó/nap (az exportált mennyiség azóta 100%-kal visszaesett -- azaz Egyiptom éppen jelenleg válik olaj exportáló államból olajimportra szoruló állammá)

Mindeközben mind a kőolaaj, mind az élelmiszerek ára a világpiacon meredek emelkedésbe kezdett (mint tudjuk, nem függettlenül sem egymástól, sem az egyiptomi kőolajkészletek helyzetétől, mely a világ annyi más részéhez hasonló, tipikus lefutást mutat).

És ezek csak a fizikai tények, a háttérben még számos társadalmi feszültség lappang és halmozódik évek óta, melyek mind-mind hozzájárultak a helyzet tarthatatlanná válásához. Szegénység, munkanélküliség, korrupció és még hosszan lehetne folytatni a listát mi minden járult hozzá az ország lakosságának egyre mélyebb és tevékenyebb kiábrándulásához nyugatbarát vezetőiből. Egeészen addig, amíg egy ponton egy gát át nem szakadt. De a társadalmi okok szorosan összefonódnak a természetiekkel, a kettő csak együtt teszi ki a teljes képet.

Sajnos azonban ma nem a Közel-Kelet az egyetlen hely, ahol ilyen jellegű feszültségek halmozódnak. Gondoljunk a Wall Street-re, a hitelválságra és derivatív értékpapírpiacokra. Gondoljunk a kimerülő kőolaj és földgázmezőkre. Az európai és észak-amerikai elektromos hálózatra. Az élelmiszerpiacra. A társadalombiztosítási rendszerekre. Vagy akár a hazai politikai helyzetre.

P.S:
[1] E bejegyzés szövege jelentős részben Chris Matrenson helyzetértékelő elemzésének szabad fordításán alapul. Egy másik, magyar nyelvű írás ugyanebben a témában itt.
[2] Bár ilyen jellegű témákról nem lesz szó, de akit érdekel és éppen ráér, szívesen látom a blog olvasói közül hétfőn délelőtt 10-től, a Corvinus egyetem budai campusán a PhD védésemen (meghívó itt).