2009. december 8., kedd

Normális vagy, ember?

Ezúttal egy ökológus szakmai körökben is alig ismert, de igen érdekes cikkre szeretném felhívni a figyelmet. A cikk nem új, immár hat éves, de az üzenete mit sem vesztett aktualitásából. Fowler és Hobbs (2003) [1] különböző fajok leíró ökológiai mérőszámait (mint pl. a biomassza-fogyasztás, CO2 kibocsátás, földrajzi elterjedés vagy teljes populációméret) vizsgálva végeztek széleskörű statisztikai összehasonlításokat. A vizsgált fajok között azonban minden esetben ott volt az ember is. Abból a feltételezésből indult ki, hogy az emberek, mint az ökológiai rendszer részei, maguk is hasonló folyamatok során fejlődtek ki, és hasonló törvényeknek vannak alávetve, mint a többi faj. Ennek megfelelően tehát az emberi fajra jellemző különböző mérőszámoknak statisztikailag valahol a többi hasonló jellegű faj mérőszámai között kell lenni. Nézzük mit kaptak.



Az emberiség biomassza-fogyasztása (t/év) 96 további emlősfaj összesített fogyasztűásával összevetve. A szürke terület a 95%-os konfidencia-intervallumot jelzi, amelyen belül az emberi biomassza fogyasztás még nem különbözne szignifikánsan a töbii fajétól


A szerzők az elemzésükhöz széleskörű adatkeresést folytattak, és ennek során ~20 mérőszám tekintetében találtak értékelhető adatokat. Az adatok mennyisége és megbízhatósága mellett szempont volt az is, hogy csak ökológiailag értelmes összehasonlításokat végezzenek, azaz bizonyos kérdéseket csak emlősökre, míg másokat csak az emberhez hasonló testméretű emlősfajokra szűkítettek. Végül 31 különböző statisztikai tesztet állítottak fel [2]. Az eredmény megdöbbentő: az emeberi faj szinte minden esetben határozottan kilógott a többi faj közül. Ez a "kilógás" többnyire statisztikailag is szignifikáns volt: 99%-os szignifikanciaszinten 22 változóra, de 95%-on már 29, és 90%-on pedig 30 változó esetében, azaz emberiség egy kivételével minden változó/teszt esetében erősen kilóg a többi faj sorából.

Ime még néhány szép ábra a "kilógás" mértékének érzékeltetésére:


 
 [3]

Mindez pedig a szerzők szerint súlyos dolgokat árul el az emberiség helyzetéről, ökológiai "egészségi állapotáról", és ezen keresztül talán sorsáról, jövőjéről is. Mikor működik ugyanis jól egy komplex rendszer, és mi alapján dönthertjük el ezt? A tökéletes diagnózishoz a rendszer állapotának és belső folyamatainak pontos ismerete lenne szükséges: de erre általában nincs lehetőség. Gondoljunk pl. egy emberi testre, amelyben nem ismerhetjük meg minden sejt állapotát, nem mérhetünk meg minden kocentrációértéket, anyagáramot, stb. De erre általában nincs is szükség: számos olyan az egész rendszerre jellemző makroszkópikusan vizsgálható tulajdonság létezik, amelyet meg lehet mérni (az orvosi hasonlatnál maradva ilyenek pl. a testhőmérséklet, vérnyomás, vércukorszint, stb.). Ezek alapján már többnyire viszonylag pontos diagnózist lehet felállítani. Igen ám, de honnan lehet tudni, hogy mikor számít egy adott érték (testhőmérséklet, vérnyomás, stb) normálisnak, és mikor kórosnak? Nos, össze kell vetni a populáció többi egyedének hasonló értékeivel! Az "átlagos" értékek megfelelőnek tekinthetők, míg a "kilógó" értékek általában valamilyen bajt jeleznek.

Nos, Fowler és Hobbs szerint ami igaz kicsiben az igaz nagyban is. A kilógó értékek kóros állapotot jeleznek az emberiség egészére nézve. Az ilyen kóros állapotok pedig az egyedek szintjén általában nem szoktak túl sokáig tartani. Két kimenetelük lehet: a gyógyulás vagy a halál.

Quo vadis, emberiség?
Látod-e a diagnózist?
Össze tudod-e szedni magad a gyógyulás érdekében?

Jegyzetek:
[1] Fowler, C. W. & Hobbs,
L. (2003). Is humanity sustainable?, Proceedings of the Royal Society of London, Series B: Biological Sciences, 270(1533), 2579–2583.
[2] A vizsgált változók, a tesztek és eredményeik részletesebben a következő publikációkban találhatók meg:
Fowler, C. W. & Hobbs, L. (2002).. Limits to natural variation: implications for systemic management. Animal Biodiversity and Conservation, 25(2), 7-45.
Fowler, C. W. (2002) Sustainability. In W. F. Perrin, B. Würsig & J. G. M. Thewissen (Eds.), Encyclopedia of marine mammals (1. ed., pp. 1205-1208). San Diego, CA, USA: Academic Press.
A 31 teszt soknak tűnhet, de ezek többsége koránt sem tekinthető függetlennek: pl. az első 17 teszt különböző tengeri ökoszisztémák emberi lehalászását veti össze különböző madárfajok, ragadozó halak és tengeri emlősök hasonló irányú tevékenységével. A további tesztek között is több esetben megfigyelhető erős párhuzamosság. Ennek ellenére az összes változó/teszt együttese azért legalább 6-7 független szempontot felvonultat, így az eredmények mindenképpen elég robusztusnak tekinthetők.
[3] Az "Encyclopedia of marine mammals" 2. kiadás 1133. oldaláról (a többi ábra az [1] alatt idézett cikkből származik)

5 megjegyzés:

Névtelen,  2009. december 17. 18:50  

Önönmagában az, hogy az emberiség sok tekintetben kilóg a bolygót benépesítő élőlények sorából nem egy új felfedezés. Európai kultúránk alapvetően erre a gondolatra épül…

Nem lehet reális egy olyan elvárás, mely arra irányul, hogy egy ember „környezetterhelését” leszorítsa egy vadon élő, hasonló méretű állat szintjére. Ebben az esetben ugyanis úgy kellene élnie ennek az embernek, mint egy vadnak. Nem hordhatna ruhát, nem tanulhatna, nem vitorlázhatna az interneten stb.. Igen, az ember terheli a környezetet (mondhatjuk úgy talán, hogy a földi ökoszisztémát), és ezen nem tudunk változtatni. A Föld soha nem lesz olyan, amilyen tíz-, vagy húszezer évvel ezelőtt volt.

Persze az ésszerűség mértékét be kell tartani. A környezeti erőforrások tervszerűtlen elhasználása, tönkretétele nem lehet célja az emberi (állat)fajnak.

András 2010. január 19. 13:50  

Mivel nem találtam más elérhetőségedet, kommentben üzenek:

Hello!

Szerencsére vagyunk egynéhányan, akik saját blogunkban környezeti és társadalmi kérdéskörökkel (is) foglalkozunk. Sokunknak megvan a maga „szakterülete”, legyen ez a klímaváltozás, az olajcsúcs, társadalmi vagy gazdasági kritika, az egészségügy. Ez így teljesen rendben is van. És mégis, mindezen témák valahol mindig kapcsolódnak.

Sokféle szempontból közelítjük meg a dolgokat, és gyakran egymásnak ellentétes véleményeket is kifejtünk. A társalgásunk azonban elaprózódik a különféle fórumokon. Erre egy olyan megoldást szeretnék javasolni, amely nem igényli, hogy egyetlen portálon tömörüljünk, és mindenkinek nagy személyes szabadságot nyújt.

A blogháló alapja az, hogy egymás érdekesnek tartott blogjaira (még ha azok tartalmával nem is értünk mindig teljesen egyet) egy „Zöld blogháló” (vagy ahogy tetszik) cím alatt egy linkgyűjteményt teszünk ki. Ennél is tovább lehetne menni azzal, hogy időnként a más blogokon olvasott, számunkra legnagyobb hatású bejegyzésekről írunk rövid ajánlókat a sajátunkban, kifejezve egyetértésünk vagy épp ellenvéleményünk, vagy akár csak néhány link formájában.

Így elérhetjük, hogy ha egy látogatót egy helyen egy téma megragad a hálóban, az ne „szabaduljon” könnyedén. Ehhez én csak egy kezdőlökést szeretnék adni, és nem fogok több ilyen körlevelet küldeni, mert innentől nincs központi szerep. Nem kell mindenkinek mindenkire linkelnie, teljesen szabad a választás, még a kölcsönösség se kényszerítő erejű. Ha csak néhány szálon csatlakozol a hálóhoz, már azzal is erősíted annak teljes működését.

Most leginkább olyan blogokat gyűjtöttem össze, amelyeket egy ember ír, de amennyiben tudtok módot közösségi és hírportálok bevonására is, szabad a lehetőség. Valamint így is biztos kihagytam néhány személyes blogot, de bárki csatlakozhat a hálóhoz már azzal is, hogy egyetlen ember hivatkozik rá, és így a háló mentén egyre többen rátalálunk. Az új jövevényeket azzal is segítheted, ha a blogháló működéséről is írsz.

Íme a lista, amelyek szerzőit próbálom most megkeresni (ABC rendben):
http://alapvetes.blogspot.com/
http://aftermodern.hu/
http://atermeszettorvenye.blogspot.com/
http://begreeny.com/
http://bioetikablog.hu/
http://biokemia.blog.hu/
http://birtalan.blogspot.com/
http://blog.poznanici.com/zold/
http://jand.info/
http://kekenzold.blog.hu/
http://kiszivargott.blog.hu/
http://klima.blog.hu/
http://kornyezet.blog.hu/
http://kozeleti.blogspot.com/
http://greenr.blog.hu/
http://sztefano.spaces.live.com/
http://wolverine.blog.hu/
http://zoldblog.blog.hu/
http://zoldfilm.blog.hu/
http://zoldful.blog.hu/
http://zold-seg.blog.hu/

Üdv,
JAndrás
http://jand.info/

Balázs 2010. június 29. 3:38  

Bocs, egy apróság: a szignifikancia-szinteknél az első és a harmadik is 99%. Gondolom, ez elírás (vagy ha nem az, akkor valamit nagyon nem értek), esetleg javíthatnád.

Czúcz Bálint 2010. június 29. 11:56  

"Bocs, egy apróság: a szignifikancia-szinteknél az első és a harmadik is 99%..."
Köszi, Balázs, elírás volt, javítottam.
Bálint

Megjegyzés küldése

  © Blogger templates The Professional Template by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP